Az film, amit az elsőnek tartanak, a Roundhay-i kerti jelenet(1888). A mozi születésének azt a pillanatot tekintjük, amikor a kinematográf feltalálói először tartottak vetítést fizető közönségnek.
A film és a mozi története-Lumière fivérek és a film:
1895 februárjában szabadalmaztatták a cinématographot, a Lumière fivérek találmányát. 1895. december 28-án a párizsi Grand Café-ban tartott saját film-bemutatót Louis Jean Lumière és fivére, Auguste. Louis a Lumière családi üzeméből távozó munkásokat rögzítette a film. A felvevőgépben ekkor még papírszalagra öntött emulzió futott, de szélei már perforáltak voltak. A kamera működése közben, minden exponálás előtt megállította a tekercset, a kép felvétele után pedig továbbította azt, ameddig a film ki nem fogyott. 33 frank bevételre tettek szert, és ebből 30 frankot a terembérért fizettek ki, de nem telt bele egy hónap és napi 20 előadást szerveztek. Ekkor a bevételük már elérte a 2500 frankot. A közönség kedvencei közé tartozott az a film, amely a pályaudvarra gőzölögve befutó vonatot mutatta be. A nézők attól tartottak, hogy a vonat elgázolja őket és néhányan sikítozva szaladtak ki a teremből. Az első trükktechnikát is ők alkották meg, amikor is a film egy fal lebontását mutatta be, amit visszafelé játszottak: a közönség legnagyobb ámulatára ismét felépült a fal. 1897-ben az egész Európában bemutatott cinématográph előadások után Párizsban megnyitották az első mozgóképszínházakat. A vállalkozás már több mint 100 operatőrt alkalmazott. A Lumière-katalógusban már közel 400 különböző film közül válogathattak a megrendelők két évvel a szabadalmaztatás után. Valószínüleg azonban nem a Lumière fivérek voltak az elsők, akik mozgó-képet vetítettek vászonra fizető közönség előtt, ez a dicsőség minden bizonnyal Max Skladanowskyt illeti, aki ezt megtette Berlinben, mégpedig két hónappal a Cinématographe nagy visszhangot keltett nyílvános bemutatása előtt.
A film és a mozi története-Pathé fivérek és a film:
A Pathé Cinema céget Charles és Émile Pathé saját film-gyártására alapította. A Pathé Fréres pedig a kinematográfok építésével foglalkozott. A két vállalkozás vezető pozíciót vívott ki egész Európában. Kapcsolataikon keresztül komoly anyagi támogatást szereztek, amit sok film-gyártására fordítottak. A fivérek nem csak a Lumière film árusítási jogait tudták megszerezni, hanem maguk is nagyarányú film-gyártásba fogtak. Olcsó sorozat-film, például passiótörténeteket készítettek. A Pathé 1903–1908 között érte el a csúcsot. A film-birodalom, melyhez 1907-ben 15 részvénytársaság tartozott, nyers film-gyártás, majd kölcsönző hálózatot építettek ki egész Európában. Georges Méliès, a francia film magányos úttörője nem tudott talpon maradni, 1911-től az ő film-jeit is a Pathé forgalmazta.
A film és a mozi története-Film és hang:
A fonográf megjelenése után Muybridge javasolta Edisonnak, hogy a két találmányt kombinálják össze. 1904-ben Oscar Mester német producer saját fejlesztésű berendezésével, a biofonnal kápráztatta el a St. Louis-i világkiállítás látogatóit, mint új hang-osítási kísérletével. Ez az eljárás azonban még nem nevezhető hangosfilm-nek, hiszen nem maga a film volt hangosított. Ezért az eljárás neve: hangzó-film. A hang-szóró a lemezjátszó tölcsére volt, amelynek hang-ját sokszor elnyomta a mozigép kattogása. Közben kísérleteztek az igazi megoldáson: a kép és a hang egyidejű, egyetlen celluloid szalagra rögzítésén.
A film és a mozi története-Hang-zótól a digitális hang-zásig:
1922-ben három német mérnök – Hans Vogt, Joseph Massolle és Benedict Engel – levetítette első hangosfilm-jét Berlinben. Az általuk feltalált új eljárást használták. Triergon-eljárás: alapja az az elv, hogy a hang hullámokat elektromos impulzusokká, az impulzusokat viszont fénycsíkká lehet alakítani. Ezáltal hang-csíkot lehet rögzíteni a film szalag egyik szélén. Lejátszáskor a szalagon lévő jelek ismét elektromos impulzusok lesznek, melyek megrezegtetik a hang-gerjesztő membránt. A kép és a hang minden esetben szinkronban marad. A Warner Brothers A dzsesszénekes című 1927-es munkájával vette kezdetét a hangosfilm korszaka. A film főszerepét Al Jolson fehérbőrű színész játszotta, akit négerre sminkeltek, mivel akkor még fekete bőrű színész nem játszhatott főszerepet. A film-ipar a siker ellenére is vonakodott áttérni a hangosfilmre, mivel jelentős költségekkel járt volna a változás. A stúdióknak 250–500 ezer dollár közötti áron kellett megvásárolniuk a hangosfilm felvevőket, ami még ma is óriási összeg. De akik nem tudtak áttérni az új technikára, azok később lemorzsolódtak. Egy év alatt tízszeresére nőtt a hangosfilmeket játszó mozi száma.A néma-film korszaka leáldozott.
A film és a mozi története-Az első hangosfilm:
Az első teljesen hangosfilm a Bryan Fox által rendezett New York fényei (1928). Harry Beaumont Broadway Melody-ja, a hang szinkronizált elemként is használva van, pl. becsapódó ajtó hang is dramaturgiai elem (1929). Németországban a Klang film és a Tobis teljesen uralja ekkor a hangosfilm piacot, amely a triergon eljáráson alapul. Az első német hangosfilm A világ melódiája volt. A hangosfilm leglátványosabb áldozata maga a film-művészet volt, ugyanis a korai hang felvételek rejtett mikrofonokkal készültek. A színészeknek a mikrofon irányába kellett beszélniük, a színészi mimikát ezzel korlátozva. A hangosfilm terjedése heves ellenállást váltott ki Charlie Chaplinból és Balázs Bélából is. Az első magyarországi hangosfilm a Kék Bálvány volt, Jávor Pál főszereplésével, amit 1931-ben mutattak be Budapesten. Ráfizetéssel zárt a film. Ezt követte Csortos Gyula és Kabos Gyula játékával a Hyppolit, a lakáj c. film, amely már óriási kasszasikernek bizonyult. A Movietone eljárás elterjedt az 1930-as években. A lemezre történő hang-rögzítés helyett szalagra került a hang. A kép és hang csík itt még független egymás mellett a negatívon, de a másolás már együtt történik. A keverésnek köszönhetően a film és ahang egyetlen hangsávba került. 1940-ben Walt Disney Fantázia című rajz film-jében elsőként lett használva a sztereó hang. Az 1950-es évek közepétől terjed a sztereofónia párhuzamosan a kinemaszkóp eljárással. A hetvenes években fejlesztette a ki a Dolby laboratórium a zajszűrő rendszerét. Majd a 80-as években megjelent a digitális hang-rögzítés. Elérhetővé vált, hogy a mély a közép és a magas hang-okat külön csatornára lehetett rögzíteni és kellő mennyiségű és minőségű hang-szóróval visszajátszani. Ma a legfejlettebb rendszerek több mint 20 csatornán tudnak hang-ot felvenni. A film digitális hang rögzítésében az úttörő szerepet a Dolby Digital, majd a Digital Theatre System vállalta. A japán Sony cég legkorszerűbb mozi-hangzását a Dynamic Digital Sound (SDDS) rendszerével hozta meg.
Folyt Köv.
1907-ben a Lumière fivérek bemutatták az autokróm eljárást.A kifejezés jelentése önszínesítő. A Lumiére fivérek réteggel bevont üveglapokat használtak. A rétegekbe apró piros, kék és zöld színezésű keményítőszemcséket ágyaztak. A színes szemcsék csak meghatározott színű fény-t eresztettek át. A réteg fölé a fekete-fehér fotóemulziót öntötték, és az így kapott nyersanyagot a szemcséken keresztül világították meg. A Lumiére fivérek így megkapták a diapozitívot, vagyis a fordítós film-et.
A film és a mozi története- A történet:
A film, amelyet 1909-ben Londonban levetítettek a Palace varietében, az első színes hatású film volt. George Albert Smith fényképész korábban kifejlesztett kinemacolor eljárása adta a film szín-ét. Szín szűrőket használt a felvételei közben, de csak két szín-nel tudott egyszerre dolgozni, melyet additív módon kevert. 1917-ben a tényleges színes-film bemutatkozására az Amerikai Egyesült Államokban a technicolor eljárás adott lehetőséget. A film lészítésnél 1936-ban a szubtraktív szín-keverés fejlettebb eljárást alkalmazták, ami az Agfacolor néven vált ismertté a színes-film körében. A német film-gyártót az Eastman Kodak követte Kodakchrome néven. Az elvonó szín-keverés a fény fizikai és optikai tulajdonságát veszi alapul. 1939 Az első amerikai hangos játék-film, melyben hosszabb színesre forgatott és színesen vetített jelenet volt, az George Cukor: A nők című film-je. Ugyanebben az évben Victor Fleming és George Cukor rendezésében elkészül a teljesen színes film, az Elfújta a szél. A Technicolor cég 1930-ra dolgozta ki a három alap-szín, illetve a keverésükkel létrehozott többi szín-nel készíthető film-gyártási lehetőségét. Walt Disney fejlesztette ki az eljárást. A Hiúság vására című film 1935-ben készül el, de a színes film valódi premierje 1937-ben Disney Hófehérke és a hét törpe című klasszikus film volt. A fejlődést a színes fotótechnika változása határozza meg, egyre nagyobb fényérzékenységű és jobb minőségű nyersanyagok kerülnek a piacra.
A film és a mozi története- Kép-hangformátumok:
1933-ban az AMPAS határozta meg a korai hangosfilm szabvány méretarányt, mely négy a háromhoz volt. 1953-ig valamennyi hangosfilm kép-aránya 1,37:1-hez volt, amely megegyezett a televízióban használt méretaránnyal. Az ötvenes évektől kezdődően egy sor új kép-arány formátummal készített film látott napvilágot. A széles vásznú film kép-aránya Európában legalább 1,66:1-hez.
Az Egyesült Államokban pedig a 1,85:1-hez méret terjedt el.
A szuper szélesvásznú film úttörője a CinemaScope volt. A kép oldalainak arány itt kezdetben 2.66:1. (Majd ahogy a hang is a szalagra rögzült, ez lecsökkent 2.55:1, illetve szeteró hang esetén 2.35:1 -re) . Később létrejött a WarnerScope, majd a hazánkban is használt AgaScope. Napjaink legelterjedtebb széles vásznú technikája a PanaVision, mely 35 mm-es film-mel dolgozik.
A hetvenes években a kanadai Imax Corporation Torontóban kifejlesztette az IMAX film formátumot, amely 65 mm-es. Az eredmény páratlan minőségű film-vetítés. Az eljárás viszont egyelőre igen drága, külön kamerát igényel, ami még óriási és nehéz mobilizálni.
A film és a mozi története- A számítógépes film:
Az 1980-as – 1990-es évekre a számítógépek fejlődésével egyre inkább elterjedt a CGI (Computer-Generated Imagery – számítógép generálta ábrázolás). Ez egyre inkább meggyőzőbbé, könnyebbé és olcsóbbá vált, így egyre inkább kiszorította a maketten alapuló ábrázolást. Másrészt ez lehetőséget adott olyan dolgok film-re vitelében amik addig elképzelhetetlenek voltak (például fantasy film és sci-fi film). Az ezredfordulóra elmondhatjuk hogy egy nagykölségvetésű film, vagy mozi film forgatása jobban különbözik az előzőektől mint bármikor. A színészek üres zöld vagy kék háttér előtt játszanak, ugyanis a díszleteket csupán az utómunkálatok során helyezik fel. Gyakoriak a látványos, 3 dimenzóban létrehozott, tágas, távlatos hátterek, sőt szereplők. A nyaktörő mutatványokban, vagy egy nem valóságos elemmel történő komolyabb interakció során a színészt kaszkadőrök helyett ahol tehetik számítógépes modellel helyettesítik; az élethűség kedvéért a színészek testét digatalizálják, majd, ha nem számítógéppel könnyen létrehozható mozgásról van szó, akkor a kaszkadőrök mozdulatait is, azokat pedig összeilletik. A Toy Story – Játékháború volt 1995-ben az első egészestés, teljes hosszában számítógép által megalkotott mozi-film. 2002-ben A Gyűrűk Ura c. mozi-film második részében sok ezernyi stasztita nélkül hoztak létre élethű méretű hadsereget több hónapnyi számítógépes renderelés után. Egy évvel korábban már az animációs film terén elállítota a lélegzetet a Final Fantasy – A harc szelleme c. film egész estés, teljesen computerrel készült, csaknem fotórealisztikus ábrázolásával.
